Minden január 3. vasárnapján ünnepeljük a vallások világnapját. De felmerül a kérdés: mit jelent, hogy vallás? Szinte mindenkinek van válasza erre a kérdésre, de ezek a válaszok többnyire személyes vallási örökségen és tapasztalatokon alapulnak, nem egy általános definíciót adnak meg. Az elmúlt évszázadokban a történelem nyilvánvalóvá tette milyen veszélyeket rejt magában egy beszűkült nézőpont. Elég, ha a keresztes hadjáratokat, a spanyol inkvizíciót, az észak-ír helyzetet vagy a múlt század vérontásait szerte Európában, köztük a délszláv háborút említjük.
A Vallások Világnapja megfelelő apropó ahhoz, hogy újra átgondoljuk mindazt, amit eddig a vallásokról vagy a vallások életről, halálról vagy emberi létről szóló tanításairól hallottunk.
Mennyire érthető meg a vallás és szerepe Európában, ha azt – az elmúlt évezredekhez hasonlóan – mindig csak a saját vallásunk szemüvegén keresztül közelítjük meg? A vallás megítélésének ez a szűk keresztmetszete nem csak bezárja a kaput más vallások hívei előtt, hanem egyenlőtlen bánásmódot, diszkriminációt, sőt erőszakot eredményez, ahogy erről már fentebb említést tettem.
Pedig a vallás nem más, mint a hitelvek és annak gyakorlásának olyan rendszere, melynek segítségével az egyes embercsoportok képesek megküzdeni az emberi lét különböző problémáival. A közösségi érzés is először a vallásban nyilvánul meg. Valódi közösségtudat csak a másokkal együtt átélt együttes tapasztalatból származhat. A vallások – hitelveiktől függetlenül – évezredeken keresztül erkölcsi és szellemi iránymutatást jelentettek. Csak így jöhettek létre olyan civilizációk, amelyekre ma is büszkék lehetünk. De amikor ezek az értékek a háttérbe szorultak, virágzó birodalmak, évszázados kultúrák tűntek el a Föld színéről – szinte nyomtalanul.
A vallásra, mint civilizáló erőre, talán soha nem volt nagyobb szükség, mint napjainkban, hiszen az utóbbi évszázadokban a helyes és helytelen, a jó és a rossz közötti különbség, valamint a személyes felelősség súlyos csapásokat szenvedtek. Olyan világba csöppentünk, ahol a bűnök repertoárja soha nem látott méreteket öltött, és a rá adható válaszok viszont még soha nem voltak ilyen szegényesek. Ezt az erőteljes társadalmi bomlást csak az állíthatja meg, ha emeljük a társadalom szellemi tudatosságát, és ebben nagy szerepe van a vallásoknak.
„…ha az erkölcsösség, a (személyes) integritás és az önbecsülés nincsenek eleve jelen az egyénnél, akkor nem lehet ráerőltetni azokat. Csak a szellemi tudatosság segítségével, és ezen tulajdonságok szellemi értékének megtanításával remélhetünk sikert.” – fogalmazta meg L. Ron Hubbard 1972-ben.
Fontos tehát megértenünk, hogy a vallás – legyen az judaizmus, kereszténység, buddhizmus, vagy egy modern vallás, mint a szcientológia – képes megadni azt a motiváló erőt, amely értelemmel és célokkal ruházza fel életünket. Ezt a felelősséget minden vallásnak együttesen kell felvállalnia az emberiség túlélése érdekében. Mert a magasabb szellemi tudatosságú lét, minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, igenis létezik.
Forrás: http://www.napikozlony.hu/2014/01/a-vallasok-vilagnapja-margojara/
Címkék: L. Ron Hubbard szcientológia diszkrimináció vallások buddhizmus
Megjelenés ideje: 2014-01-19 22:25:05
Beküldte: Kriszta